Keresés

Akciós termékeink

A Multiwebshop egy
Megbízható Webáruház!

 

Látogassa meg a Multiwebshop.hu webüzletet a ShopManian
Awstudio

Civilizációs megbetegedések       Nyomtató barát verzió      Küldés

2012-09-27 08:35:34


A történelem folyamán az emberek a nélkülözésbe haltak bele:                                                                         
Azaz:

• Étel (éhezés)
• Tudományos ismeretek (gyermekhalandóság, kórokozók, járványok stb.)
• Tisztaság (fertőzések és élősködők)
• Technológia (a vadászból könnyen préda válhatott, miközben a vacsoráját üldözte)

Nagy szerencsénkre őseink keményen dolgoztak és megtalálták a módját, hogy kiküszöböljék ezeket a problémákat.

• Étel (mezőgazdaság)
• Tudományos ismeretek (orvostudomány, gyógyszerek)
• Tisztaság (kézmosás, higiénia)
• Technológia (közlekedés, városok stb.)

Sajnos azonban jó szándékú elődeink talán túl messzire is mentek az ügy érdekében. Néhány életmódbeli előrelépés csúnyán a visszájára fordult az az iránti vágyunkban, hogy jobb és hosszabb életünk legyen.

Annyira felfejlődött a(z):

• Élelmiszer- (kalória-) gyártás
• Munkaigény-csökkentő gépek (pl. autó, mikrosütő)
• Szórakoztatás
• és a többi

Hogy ma már a bőségbe halunk bele:

• Elhízás
• Magas triglicerid-értékek
• Magas vérnyomás
• Magas vércukor
• Egyre gyakoribb gyulladások
• Cukorbetegség
• Szívkoszorúér-betegség
• Rák

A különböző elnevezések ellenére a fentiek közös pontja, hogy ezeket a betegségeket azok a körülmények okozzák, amiknek a megteremtésén az őseink olyan keményen dolgoztak.

A civilizációs betegségek olyan betegségek, amiknek a gyakorisága növekedni látszik, ahogy egy ország iparosodik és a népesség életkora megnő.

Közéjük tartozik az Alzheimer-kór, érelmeszesedés, asztma, májzsugorodás, krónikus obstruktív légúti betegség, rák, cukorbetegség, metabolikus szindróma, csontritkulás, krónikus veseelégtelenség, Crohn-betegség, stroke, depresszió és elhízás.

A civilizációs betegségek kiváltó oka az emberek drasztikus életmód-váltása, ami gyakran a társadalom vagy a tudomány előrehaladásának tudható be. Az 1900-as évek közepére az Egyesült Államokban és más hasonló társadalmakban sok szörnyűséges fertőzést sikerült kiirtani vagy legalábbis minimálisra csökkenteni az orvostudományban lezajlott változásokon keresztül. Az oltásokkal egy sor olyan betegséget sikerült megelőzni, amik egyébként gyermekéleteket követeltek, továbbá sok korábban végzetes kimenetelű bakteriális megbetegedés is antibiotikumokkal kezelhetővé vált. Csakhogy az életmódbeli változások, noha kiküszöböltek bizonyos betegségeket, egyben behoztak másokat, beleértve az úgynevezett civilizációs betegségeket.

A legtöbb ilyen betegségről elmondható, hogy kiváltó okuk az emberek viselkedése, bár vannak kivételek.

Elsősorban bizonyos ráktípusok, a legtöbb szívbetegség, a magas vérnyomás, elhízás és a II-es típusú cukorbetegség ered az életmódból. A rossz étrend, a mozgásszegény életmód, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás, sőt, a 2000-es évekbe belevágva már a rossz alvás is hozzájárulhat ezekhez a betegségekhez – vagy éppen lehet a fő kiváltó okuk. Nem kell túl messzire visszatekintenünk a történelemben, hogy az étkezési szokásokban lezajlott óriási változást tetten érjük (1950-es évek), és az olyan fejlesztések, mint a gépjármű, egyértelműen átírták nem egy ember mozgási szokásait.

A fejlődő az országokban is aggodalmat kelt a civilizációs betegségek egyre növekvő gyakorisága. Indiában számos cikket és publikációt szentelnek a témának, mivel a lakosság többsége mára már eljutott egyfajta jóléthez és így nagyobb kockázatot jelentenek számukra ezek a betegségek. Minden ország, ami „fejletté” válik, átlép azon a határon, ami után már nem a fertőző betegségek jelentik a fő problémát, leszámítva a HIV/AIDS-et és egyéb szexuális úton terjedő betegségeket. Amikor általános lesz egy bizonyos szintű jólét, a civilizációs megbetegedések is megvetik a lábukat, különösen a nyugatihoz hasonló életmód mellett.

Néhány ilyen betegséget nem is az emberi magatartás, hanem a hosszú élettartam okoz. A prosztata-megnagyobbodás, a prosztatarák és az Alzheimer-kór leggyakrabban a bizonyos kort már elért személyek körében fordul elő. Az egyre magasabb átlagéletkor mellett az embereket nagyobb valószínűséggel támadja meg olyan betegség, ami általában az öregekre jellemző. Mivel többen élnek sokáig, ezeknek a betegségeknek nő az előfordulása. A megjelenésüket nem a korábbi életmód, hanem egy bizonyos életkor elérése teszi lehetővé.

Ugyanakkor a legtöbb ilyen civilizációs betegség nagyban összefügg olyan tényezőkkel, amik életmód-váltással megelőzhetőek lennének. Van rá némi bizonyíték, hogy bizonyos ilyen betegségek előfordulása csökken a megfelelő felvilágosítás nyújtásával. Például a dohányzási arány csökkenthető az alapos dohányzás-ellenes kampányok szervezésével és a dohánytermékek adójának emelésével, ez pedig nagy valószínűséggel mérsékli bizonyos szívbetegségek és a tüdőrák előfordulását. Jelenleg hasonló kampányok zajlanak az elhízás (különösen a gyermekkori elhízás) megelőzése érdekében, pl. az USA-ban, ahol ez mostanra népbetegségnek számít, és sok más civilizációs betegség kiváltó oka is.

 

A civilizációs megbetegedések eredete:

• A jelenkorig az emberek halálát a hirtelen jelentkező betegségek okozták. Ezeket könnyen képes kezelni az allopátiás gyógyászat.
• Ma az olyan betegségek okozzák a legtöbb halálozást, amik fokozatosan, idővel alakulnak ki ahogy korosodunk. Ezek az alattomos betegségek nem törnek meg az allopátiás gyógyászat gyors megoldásai alatt. Okuk az emberek és a környezet kapcsolatának a torzulása.

   

A civilizációs betegségek működését könnyen tetten érhetjük az USA halálozási statisztikáinak vizsgálatával:

1900-ban a három vezető halálok a tüdőgyulladás/influenza, a TBC és a hasmenés/bélgyulladás volt. Akkoriban a fertőző betegségek az összes haláleset 60%-áért voltak felelősek. 1900-ban a szívbetegségek a 4. a rák pedig a 8. helyen volt. Ezzel szemben 1940 óta a legtöbb halálesetet az Egyesült Államokban szívbetegségek, a rák és más civilizációs betegségek okozták. A késő 1990-es évekre ebbe a kategóriába került az összes haláleset 60%-a.

A jelenkorig az emberek halála olyan hirtelen jelentkező okokra volt visszavezethető, mint a fertőzések, járványok, sérülések, mérgezések és háború. Az áldozatnak viszonylag kevés szerepe volt ezek jelentkezésében. Az ilyen betegségek azonban kezelhetővé váltak gyors gyógyszeres beavatkozással.

Persze nyilvánvaló, hogy valamiben meg kell halni. A modern tudomány és a jobb egészségügyi ellátás az oltások és antibiotikumok segítségével kiiktatta a legfertőzőbb betegségek okozta haláleseteket. Ez egyben azt jelenti, hogy a civilizációs megbetegedések, pl. a szívbetegségek vagy a rák váltak a vezető halálokká. A kérdés ma már az, hogy hány évesen következik ez be. Noha mindenkinek meg kell valamiben halnia, a civilizációs megbetegedések miatt az embereknek az indokoltnál hamarabb is üthet az órájuk. A modern korban túl sokan halnak meg viszonylag fiatalon szívbetegségektől, ráktól és más civilizációs megbetegedésektől.

A halálozási statisztikák ijesztőek. A halálozások száma balesetekben 40 éves, rákban 70 éves szívbetegségben és stroke-ban pedig 85 éves korban tetőzik. Ha ezek közül az állomások közül már túléltél egyet-egyet, gratulálhatsz magadnak. Mérföldköveket jelentenek a hosszú élethez vezető úton.

Férfiaknál és nőknél is drámaian megnövekszik a szívbetegségben vagy rákban való elhalálozás kockázata 65 és 84 éves kor között. De ha egyszer elérjük a 85 éves kort, a rákos halálesetek száma jelentősen lecsökken férfiaknál és nőknél egyaránt. Férfiaknál a halálos kimenetelű szív- érrendszeri megbetegedések kockázata szintén drámaian lecsökken 84 éves kor után. Mindazonáltal a nőknek ez utóbbi kockázata változatlanul magas marad.

Betöltetlen általános szükségletek a modern civilizációban

1. A testmozgás hiánya

Szükségünk van fizikai aktivitásra, beleértve a rövid tartamú és élénk izomtevékenységet és a hosszú távú, közepes (vagy változó) izomtevékenységet. Ugyanilyen fontos a gyakori pihenés.

A modern életvitel ezzel szemben mozgásszegényebb, mint valaha bármikor. Sokan ülő munkát végeznek íróasztalnál, telefon és internet segítségével. A TV és a számítógépes játékok elterjedése óta a kikapcsolódás is egyre inkább ülve történik, méghozzá a képernyő előtt ülve. A közlekedés szintén kevésbé aktív, és a gépkocsik elterjedése átalakította a városaink felépítését is.

A házimunkát egy sor idő- és munka-megtakarító háztartási gép segíti. Ez alapvetően kedvező jelenség, mivel csökken a fizikai munkaigény és az azzal járó esetleges balesetek/sérülések kockázata. Ezzel azonban a népesség aktivitása is visszaesett.

Már nem használunk szomatikus (vagyis a táplálékból nyert) energiát ezekhez a feladatokhoz. Helyette fosszilis tüzelőanyagok energiáját vetjük be.

A testmozgás hiányát lehet okolni a betegségek és egyéb egészségi problémák széles skálájáért – elhízás, szívbetegségek, cukorbetegség, magas vérnyomás, csontritkulás és depresszió.

 

2. Helytelen étrend

 

A természetes étrend is általános szükséglet (vagyis az, hogy a kalória-bevitel nem kisebb vagy nagyobb a kalóriaszükségletnél; az ételek a tápanyagok teljes skáláját biztosítják az emberi szervezetnek, például sokféle növényi eredetű élelmiszeren és egy kevés sovány húson keresztül; az étrend nem tartalmaz eltolódást vagy többletet semmilyen kémiai összetevő vagy ételcsoport irányába; az ételek a természetes ételek állagával bírnak és megvan a kellő rosttartalmuk; nincs bennük potenciálisan káros adalékanyag vagy tartósítószer).

Az étkezés kultúrája a modern társadalmakban a gyorséttermek kultúrájává vált. Egyre többen használnak félkész ételeket, hogy minimalizálják az étel beszerzéséhez és elkészítéséhez szükséges időt, ezzel maximalizálva a munkára és kikapcsolódásra fordítható időt. Ezek a félkész ételek gyakran túl sok zsírt és sót tartalmaznak.

Néhány generációval ezelőtt a nyalókák többségét önálló nyalókaboltokban árulták. Ez szerkezetileg korlátozta az ellátást. Ma ezeket az édességeket erős marketinggel nyomják, és a vegyesboltok bevételének egyik alappillérét jelentik – ami ösztönzi a látványos elhelyezést az üzletekben. A nyalókák és más nassolnivalók már sokak számára nem számítanak csemegének. Ma már a mindennapi étrend részeivé váltak.

Az embereknek állandó és széles körű hozzáférése van ezekhez a nem-természetes és egészségtelen ételekhez, különösen a közepes vagy nagy fogyasztású országokban. Az embereknek a világ fejlett tájain extra odafigyelésbe kerül, ha természetes étrendet akarnak követni. A nem-természetes étrend pedig egy sor egészségi problémában játszik szerepet. Még a mikro-tápanyagok hiánytüneteinek veszélye is fennáll, ha nincs elegendő mennyiségű változatos, növényi eredetű étel és sovány hús az étrendben.

Mindez annak ellenére, hogy Európa a világ legnagyobb egy főre jutó élelmiszer-hozzáféréssel bíró vidéke. A kontinens átlaga napi 3.300 kalória/fő, az EU-átlag pedig kb. 3.500 kcal/nap volt 2000-ben. Néhány szegényebb EU-s ország az átlagot egyenesen felfelé húzza, Görögország és Portugália is kicsivel 3.700 kcal/napon áll, jóval Franciaország és Németország előtt. Az egyre jellemzőbb városias ülő-életmódot és a kontinens elöregedő társadalmát tekintve (mivel az anyagcsere-szükségletek a korral csökkennek), a valós igények valahol 1.500 és 2.000 kcal/fő/nap között vannak a felnőtt nőknél, és 2000-2600 kcal/fő/napnál a férfiaknák. A hozzáférés és a szükséglet közötti mély szakadék – napi átlag több mint 1.000 kcal/fő – két nagy trendnek tudható be: a túlfogyasztás, ami egyre nagyobb mértékű elhízáshoz vezet (még ha Európa közelébe sincs az észak-amerikai népbetegségi szintnek) és a növekvő élelmiszer-pazarlás.

A hirtelen megnövekedett élelmiszer-gyártás néhány minőségi módosulást is eredményezett, beleértve az éveken át a hosszú élet kulcsaként magasztalt mediterrán étrend gyors átalakulását. A XX. század végére ez a kívánatos étrend valóságból inkább mítosszá vált a régió legnépesebb országaiban, ugyanis a tipikus spanyol és olasz táplálkozási szokások drámai elmozdulást mutatnak a kevésbé egészséges északi minta irányába. Ez gyorsan zuhanó kenyér- gyümölcs-, burgonya- és olívaolaj-fogyasztást jelent, a tejtermékek és a hús arányának növekedése mellett. A legszembeötlőbb példa Spanyolország, ahol az egy főre jutó húskészlet közel hatszor több, mint két generációval ezelőtt, az állati zsírok fogyasztása pedig több mint háromszoros.

Az élelmiszeriparban bevezetett változtatások előre nem látható egészségügyi kockázatosatokat is hordoznak magukban. Az Esherichia coli 0157:H7 étrendi eredetű fertőzésként való feltűnése jótékony figyelmeztetést jelenthet a mikrobás fertőzések fontosságáról. Ezzel összefüggésben megfigyelhető a társadalom egyre növekvő higiénia-mániája. Ennek az egyik manifesztációja a kismillió háztartási fertőtlenítő termék forgalmazása és reklámja. Ám a természetes környezet mikroorganizmusaival való kapcsolat is egyetemes egészségi szükséglet. A „higiénia-elmélet” magyarázza a nagy fogyasztású országokban az allergiás panaszok gyakoribb előfordulását.

   

3. Légszennyezés

 

Néha a kulturális vívmányok terjedése szembekerül a tiszta levegő iránti szükségletünkkel. Jó példa az elsősorban a szén elégetéséből származó londoni légszennyezés története. Már a XIV. századtól kezdve megfogalmazódtak komoly aggályok ezzel kapcsolatban. Jelentős előrelépést azonban csak a múlt század első fele hozott, ami számos előnnyel járt a londoni lakosság egészségére nézve. A levegő szennyezettsége a mai napig komoly gondot jelent több városban, különösen a fejlődő világban. A motorok szennyezőanyag-kibocsátása a légszennyezés meghatározó faktora olyan városokban, ahol az autó az elsődleges közlekedési eszköz. Akik ilyen helyeken laknak, több szennyezőanyagnak is ki vannak téve, beleértve a finom porszemcséket, szén-monoxidot, nitrogén-oxidokat, szénhidrogéneket, illékony szerves vegyületeket, ózont és ólmot.

A dohányzás emellett tudatosan szennyezi a dohányzó és a közvetlen környezete által belélegzett levegőt.

Az ipari légszennyezés súlyos probléma sok közepes-jövedelmű országban. Az egészségügyi kockázatok az iparágtól függenek. Az erdőtüzekből származó füst jelenleg Délkelet-Ázsiában és olyan helyeken okoz gondot, ahol nagy volumenű erdőirtás zajlik. A szennyezett levegő – akár dohányfüstből akár környezet-szennyezésből származik – fontos szerepet játszik a krónikus légúti betegség, a szívbetegségek és a rák kialakulásában.

 

4. További betöltetlen szükségletek

A fenti három fizikai szükséglet mellett általános pszichológiai szükségleteink is vannak, amik nem mindig kerülnek kielégítésre, és így a fogyasztói kultúra továbbá az alkohol- és a drogfogyasztás melegágyát teremtik meg. Ezeket kevésbé értjük és az orvosi gyakorlatban kisebb hangsúlyt is kapnak.

Az alkohol- és droghasználat, továbbá a megbetegedések közötti összefüggés komplex. Bizonyíték van rá, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás kedvező hatással lehet az egészségre. Sokan élnek így az alkohollal. Az alkohol hosszú távú használata nagyobb mértékben depresszióhoz vezethet. Akik már eleve depressziósak (más okból) az átmeneti hangulatmódosító hatásért is vonzódhatnak az alkoholhoz vagy más drogokhoz. Ez azonban elmélyítheti a depressziót. Az alkohol és más drogok olyan megbetegedésekkel hozhatók még összefüggésbe, mint a hepatitis, májzsugor és rák, illetve a tűk cseréjéből és a védekezés nélküli szexuális kapcsolatból eredő fertőző megbetegedések (hepatitis A, B, C és HIV-fertőzés).

Mentális egészség


 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a mentális megbetegedések felelősek a világ teljes „betegségterhének” 11 százalékáért.

 

Nehéz a mentális betegségek okait körülírni, noha nagyon valószínűnek tűnik, hogy gyakran az emberi faj egyetemes egészségi szükségleteinek betöltetlenségére adott válaszként jelentkeznek. Az bizonyos, hogy a nyugati-típusú országok életminősége óriási változáson ment keresztül az elmúlt fél évszázadban. Ha a TV-nézéssel töltött órák számát vesszük a jó élet mércéjének, akkor a népesség kétségtelenül jobban él, mint mondjuk fél évszázada. Ugyanerre a következtetésre juthatunk, ha a jó élet mércéjének az anyagi javak felhasználását vagy a gyors járművekben utazott kilométereket tesszük.

 

Más kérdés, hogy mi lenne a válasz erre a kérdésre, ha a boldogság mércéjéül az élet olyan aspektusait választanánk, mint a kreativitás, a személyes részvétel és életcél, a jókedv átélése, a tágabb családdal ápolt bensőséges kapcsolat, a gyönyörködés az érintetlen környezet szépségében és az erőszaktól vagy rablástól való félelem hiánya?

 

A kulturális változásoknak a városiasodás óta komoly hatása volt az emberek pszichológiai élettapasztalatára, különösen a magas fogyasztású társadalmakban. Kiemelten aggasztó tény, hogy sok fiatal a modern környezetben hiányolja a személyes részvétel, valahova tartozás és értelmes élet élményét, aminek néha súlyos következménye van magukra vagy a társadalom egyéb tagjaira nézve.

 

A kortárs városi civilizáció egyik szembeszökő tulajdonsága az ősi társadalmakkal szembeállítva a populációkon belül óriási különbségek az élet pszichológiai megélésében. Egyes foglalkozások hosszú órákon át tartó ismétlődő, nehézkes és unalmas munkával járnak, míg mások bőséges változatosságot, kihívást és örömöt biztosítanak. A jókedv élménye is jóval kézzelfoghatóbb egyes szubkultúrákban a többinél. Ugyanígy, vannak, akik kiterjedt, kölcsönösen támogató hálózat tagjai, míg mások nagyon is egyedül néznek farkasszemet a nagyvilággal. A nyers, lélekölő magány gyakori jelenség a modern városi társadalmakban.

 

Mivel az élettapasztalat ezen kevésbé kézzel fogható szempontjai nem mérhetőek tudományosan kielégítő módon, (nem úgy, mint az étrend, levegőminőség, zajszint vagy jövedelem) és mert nincs nagy gyakorlatunk abban, hogy hogyan beszéljünk róluk, komolyan fennáll a veszélye, hogy a kulturális változások progresszív leépüléshez vezetnek, anélkül, hogy bármilyen társadalmi választ adnánk rájuk. Nem vesszük őket számításba a jólét konvencionális mérőszámai között és nem szerepelnek a nagyobb politikai pártok zászlajain sem.

 

Általános egészségi szükségletek - pszichológiai

Jó okunk van feltételezni, hogy az ember biológiai alapbeállítása magába foglal ilyen kevéssé kézzel fogható igényeket is. Vadász-gyűjtögető elődjeink életmódját például jellemzően erős ingerek, sok alkalom a kreatív viselkedésre, a napi tevékenységekben érzett személyes részvétel érzése és jó adag szociális interakció tarkította. A legtöbben egyetértenénk abban, hogy az ilyen körülmények jó eséllyel hozzájárulnak a mi társadalmunkban is az egészséghez és a jó közérzethez. Fontos, hogy számoljunk velük, amikor a mai társadalom életminőségét becsüljük fel és a jövőbeli lehetőségeinket mérlegeljük.

Alább egy lista következik, az egészség egyes pszichológiai tényezőiről, evolúciós megközelítésben:

-Érzelmi támogató-hálózat, ami a gondoskodás nyújtásához és fogadásához biztosít kereteket, továbbá információcseréhez a kölcsönös érdeklődés tárgyát képező dolgokról.

A jókedélyűség élménye.
Olyan alkalmak, amik a kis csoportokban való való együttműködésre és interakcióra ösztönöznek.
Olyan alkalmak, amik kreatív viselkedésre ösztönöznek.
Olyan alkalmak, amik a tanulásra és a kézügyesség fejlesztésére ösztönöznek.
Alkalmak a spontán emberi viselkedésre.
A napi tapasztalatok változatossága.
Rövid távú teljesítmény-ciklusok, és olyan törekvések, amiket jó eséllyel beteljesülés koronáz.
Olyan környezet és életvitel, ami a személyes részvétel, a jelentőség, a valahova tartozás, a felelősség, 
a kihívás, a bajtársi érzés és a szeretet megélését ösztönzi.
Olyan környezet és életvitel, ami nem kedvez az elidegenedés, az anómia, a nélkülözés, az unalom, magány vagy a folyamatos frusztráció érzésének.

Fogyasztói szemlélet


 

A modern világ fejlett országaiban a fogyasztói szemlélet az életnek egy meghatározó karakterisztikája. A jelenlegi gazdasági felállás eredményeképp nagyszámú alkalmazott függ a magas fogyasztói költekezéstől, a gazdaságot pedig akkor tartjuk egészségesnek, ha a fogyasztás magas. Ennek a ténynek jelentős ökológiai következményei vannak, mivel a legtöbb fogyasztói kiadás olyan szolgáltatásokra vagy árukra irányul, amiknek az előállítása nyersanyagokat és energiát igényel, miközben melléktermékek keletkezésével jár. Az igazság az, hogy a fogyasztói szemlélet gazdag országokban jelenleg uralkodó mintái ökológiailag egyszerűen nem fenntarthatóak hosszútávon.

 

Az emberek természetesen képesek az egészség és jó életminőség megtapasztalására a tárgyi javak nagyarányú beszerzése nélkül is, ennek ellenére úgy tűnik, hogy a mai kulturális keretek fogyasztási őrülete sok ember függővé tett. Az elmúlt néhány generáció alatt a legyártott javak kiválasztása és beszerzése fontos örömforrássá vált, ami az unalom és más nem kívánatos környezeti terhelések hatását ellensúlyozza. A depresszióra általánosan elterjedt hatékony válasz a „shoppingolás”; az elfogadást, státuszt és újdonságot kereső emberi természet mind aktív fogyasztói magatartáshoz vezet.

 

Lehetséges, hogy ez a fogyasztói magatartás ma azoknak a változatos gyönyöröknek az eltűnését kompenzálja, amik a korai társadalmak sajátjai voltak és kevés energiát, erőfeszítést vagy nyersanyagot igényeltek – mint a kreatív viselkedés, a kedélyesség, a személyes részvétel, az éneklés és a tánc. A fogyasztói életmód elkerülhetetlenül közelgő összeomlását muszáj az ilyen ősi örömforrások újrafelfedezésének kísérje.

 

Nemrég közölt tanulmányok szerint az Egyesült Államokban az egy főre jutó fogyasztás 45%-al növekedett az elmúlt húsz évben. Ugyanakkor szintén ebben az időszakban az életminőség, a „Társadalmi Egészségindex” mérései alapján 51%-al csökkent.

 

Ökológiai szempontból nagy jelentőségű, hogy a modern kulturális környezetben az alábbi alapvető viselkedésformák jelentősen több energiát igényelnek, és nagyobb környezetszennyezéssel járnak, mint a történelem eddigi korszakaiban: a csoportelismerés keresése; a megfelelési szándék; a figyelemfelkeltés; az újdonság, az izgalom és a változatosság keresése; a kényelemkeresés; a rokonok meglátogatása; az önzés; a kapzsiság és a nagylelkűség.

 

Úton az egészséges és természetközeli társadalom felé


Egy ausztrál bennszülöttekkel végzett kutatás a hagyományos vadászó-gyűjtögető életmódhoz történő visszatérés jelentős kimutatható egészségi előnyeit tárta fel a cukorbetegség és egyéb kapcsolódó betegségek tekintetében (O’Dea, 1984). Lehet, hogy ugyanez érvényes a szorongásra és depresszióra is. Ha a depresszióval küzdő betegeket kikerülnének a megszokott környezetünkből és más életmódba kezdenének (bőséges testmozgás, egészséges étrend, más társadalmi miliő) feltételezhető, hogy elmúlna a depressziójuk is.

Persze ez sem mindenkinek hatékony terápia. A munkának inkább az a jelentősége, hogy rámutat két dologra – először is arra, hogy ezeknek a betegségeknek a kialakulása összefügg az életmódunkkal, másodszor arra, hogy ha megváltoztatjuk az életmódunkat, akkor megszűnhetnek ezek a betegségek.

Íme két megfontolandó gyakorlati példa az életmódunk megváltoztatásáról.

  • Újra kell gondolnunk a városi környezetet. A jövőben épülő városaink bőséges lehetőséget kell, hogy biztosítsanak a testmozgásra. Egyértelműen fontos, hogy könnyű megközelíthetőséget tegyünk lehetővé a testi fogyatékossággal küzdő emberek számára is.
  • Át kell tekintenünk az élelmiszer-ellátásunkat és az étkezési kultúránkat. A természetes eredetű táplálék általános egészségi szükséglet, ráadásul nagyszerű lehetőség a társadalmi érintkezésre, az interakciókra és a jókedv megélésére.

 

Zárszó


Már most is sokat tudunk arról, hogy mit kell ennünk ahhoz, hogy egészségesen éljünk. A tudást ránk hagyták a nagyszüleink és egyéb felmenőink. Egyensúlyba kell hoznunk az életünket (vagyis összhangba a természettel); időt kell szakítanunk, hogy „műveljük kertjeinket”; mindent mértéktartóan kell kezelnünk. Ez a rövid szentbeszéd foglalja össze a fejlődés tanulságát.