Keresés

Akciós termékeink

A Multiwebshop egy
Megbízható Webáruház!

 

Látogassa meg a Multiwebshop.hu webüzletet a ShopManian
Awstudio

Placebo hatás       Nyomtató barát verzió      Küldés

2017-10-16 09:34:33


Placebóról legtöbbször akkor beszélünk, ha valamilyen hatástalan csodaszert próbálunk kritizálni, pedig a kifejezés mögött az emberi test csak részben feltárt, gyakran óriási hatású öngyógyító képessége van. Megnéztük, milyen hatásmechanizmusok segítik a placebohatást, és azt is, hogy milyen esetekben válthatja ki a gyógyszereket.

 

Csak az "A" márkájú fejfájás-csillapító használ. A "B"-t hiába veszem be, legfeljebb enyhülnek a tünetek, de alapvetően tovább hasogat a fejem. A "C"-t meg sem érzem. A "D"-t kinevetem. "A"-tól viszont két-három perc alatt múlni kezdenek a tünetek, negyed órával később már nyoma sincs a fejfájásnak.

Valójában viszont az a helyzet, hogy ha valaki átnyújtaná nekem a "B"-t (vagy a "C"-t, ne adj Isten a "D"-t) és azt mondaná, hogy ez bizony egy "A" márkájú felfájáscsillapító, akkor könnyen lehet, hogy ugyanolyan rohamosan javulna az állapotom, mintha tényleg "A"-t kaptam volna.

 

Belülről jön


A fájdalomnál az esetek jelentős százalékában az állapot javulásának nincs feltétlenül köze a gyógyszerhez. A szervezetem, az agyam, a gyógyulásba vetett hitem végzi a munka egy részét. Nincs ugyanis olyan szájon át szedett gyógyszer, ami néhány perc alatt elkezdene hatni, és negyed órával később tünetmentes lennék tőle. Hasonló a helyzet a kávéval: elkezdem kortyolni, és percek múlva élénkebbnek érzem magam. Pedig a koffein koncentrációja csak körülbelül negyven perccel a szervezetbe jutás után éri el a hatásos szintet, ezután kezdi el stimulálni az agykérget. A hatás egy része tehát teljesen független a hatóanyagtól, a felszívódás előtt jelentkezik.


De mindenki ismeri azt az élethelyzetet is, amikor a fogorvosnál várva elmúlik a fogfájás: az agyunk megnyugszik, mert tudja, hogy rövidesen szakember veszi kezébe a problémát, és ez olyan fájdalomcsillapító hatással jár, hogy szinte gyógyultnak érezzük magunkat, még mielőtt kinyitottuk volna a szánkat.


Amiről eddig beszéltünk, az a placeboeffektus. Amikor a páciens állapota úgy javul, hogy nem kapott hatóanyagot, vagy az még nem tudta kifejteni hatását, placeboeffektusról beszélünk. Ez a szervezet nem tökéletesen feltárt öngyógyító képessége, aminek hatása bizonyos betegségeknél közel egyenértékű a gyógyszerekével, más betegségeknél meg egy igazi turbo boostot adnak a milliárdokért fejlesztett vegyületnek: nélküle sokkal több fájdalomban és nehézkesebb gyógyulásban lenne részünk. A placebohatás minden gyógyszerhatás elválaszthatatlan része, és betegségenként változik, hogy a két faktor milyen részt vesz ki a gyógyulásból.


Nem tudtak róla


A placebo hatásaival kevesebb mint egy évszázada ismerkedik a tudomány. A második világháborúban egy Henry Beecher nevű amerikai aneszteziológus fiziológiás sóoldatot adott be a katonáknak, mert elfogyott a fájdalomcsillapító. Arra ugyan számítottak, hogy a sebesültek megnyugszanak valamennyire a kezeléstől, az viszont őket is meglepte, hogy a szer nagyon sok esetben jelentősen csökkentette a fájdalmat és megakadályozta a sokk kialakulását. Közel olyan eredménnyel, mintha valódi fájdalomcsillapítót adtak volna a betegeknek.


Beecher a háború után, 1955-ben publikálta a The Powerful Placebo című tanulmányát, ami olyan hatással járt, mintha egy hegyet hajítottak volna az állóvízbe. Mindent újra kellett gondolni. Mi az a placebo? Hogyan hat? Hatásosak-e a korábban hatásosnak hitt gyógyszerek, vagy ezeknél is inkább a placeboeffektus működik? És egyáltalán: hol húzódnak ezek után az etikai határok?


Ezek a kérdések azóta is foglalkoztatják az orvosszakmát, és máig nincsenek egyértelmű válaszok. Az viszont már bizonyított tény, hogy az aktív hatóanyagon kívül számtalan körülmény hozzájárul a gyógyuláshoz. Gordon Claridge a hetvenes években jelentette meg azóta klasszikussá váló művét, a Drugs and Human Behaviort, ami a gyógyszerek hatását öt tényezőre vezette vissza: a hatóanyag farmakológiai hatására, az orvos tulajdonságaira, a beteg tulajdonságaira, a gyógyszerkezelés jellegzetességeire és a környezet tulajdonságaira. Placebohatásnak az utolsó négy tényező együttesét tekinthetjük.

(Forrás: origo.hu)