Keresés

Akciós termékeink

A Multiwebshop egy
Megbízható Webáruház!

 

Látogassa meg a Multiwebshop.hu webüzletet a ShopManian
Awstudio

Télen a szabadban       Nyomtató barát verzió      Küldés

2011-12-19 14:24:10


Sokan alig töltenek napi tíz percnél többet télen a szabadban: a fűtött lakásból fűtött járműveken fűtött munkahelyre utaznak. Nem kell félni a hidegtől: a friss levegőn való mozgás növeli a szervezet ellenálló képességét. A melegben való ücsörgés viszont az elhízást is sietteti, az eljövendő bőséges ünnepi étkezéseket ajánlott tehát mindenképpen hosszú sétákkal összekötni.

 

Míg egy-két generációval ezelőtt azt a szobát, ahol aludtak, éjszakára nem is fűtötték - inkább hatalmas dunyhával takaróztak -, ma a központi fűtéses lakásokban élők egy része még mindig egy szál pólóban, 25-26 Celsius-fokban tartózkodik otthonában a tél közepén is.

De nemcsak otthon van meleg, egyenletesen fűtött (jól temperált) a munkahelyek többsége is, ahová az emberek egy része fűtött autóval jut el, a vásárlásait pedig online vagy a szintén jól fűtött bevásárlóközpontokban intézi. Van, aki egy átlagos téli napon tíz percet sem tölt a hidegben - pedig tévedés, hogy így megelőzhető a megfázás, ráadásul a túlságosan temperált környezet a legújabb kutatások szerint hozzájárul az elhízás terjedéséhez is.

 

22-23 Celsius-fok az ideális beltérben

 

"Ülőmunkához az ideális belső hőmérséklet 22-23 Celsius-fok, ha viszont valaki fizikai munkát végez, akkor 20 Celsius-foknál melegebbre nem ajánlott feltekerni a fűtést" - mondja dr. Páldy Anna, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet főigazgató-helyettes főorvosa. "24 Celsius-foknál melegebb nem ajánlott beltérben sem élettanilag, sem energiatakarékosság szempontjából. Ha az ember izzad, egy szál pólóban tartózkodik a lakásban, és a nagy meleg miatt folyton szellőztet, a test felszíne könnyen lehűl, ami pedig megfázáshoz vezethet" - mondja a főorvos. Ráadásul fázósabbak és rosszabbul tolerálják a hideget azok, akiknek egy magasabb hőmérsékletű lakásból kell kilépniük az utcára.

 

Ugyanakkor a spórolás jegyében sokan élnek tartósan 16-18 Celsius-fokos lakásban. "A tartósan alacsony hőmérséklet növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a vérrögképződés, valamint a felső légúti betegségek kialakulásának kockázatát" - mondja Páldy Anna. A tartósan 16-18 Celsius-fokos fürdőszobában vagy konyhában az is probléma, hogy a keletkező pára könnyen kicsapódik a falakon, ami növeli a penészgombák megjelenésének esélyét. "A penész pedig nehezen tüntethető el, valamint a pollenallergiához hasonló asztmás, szénanáthás tüneteket okozhat" - mondja a szakember.

A tartósan 12-14 Celsius-fokos lakásban pedig már kihűlhet az ember. "Tévhit, hogy kihűlni csak fagypont körüli hőmérsékleten lehet, idős embereknél már 12 Celsius-fokos lakásban is nagy a szervezet kihűlésének kockázata" - mondja Páldy Anna.

 

Télen is szükséges a szabadban tartózkodni

A Kárpát-medencében szervezetünk a négy évszakhoz alkalmazkodott, ezért ajánlott télen is minél több időt tölteni a szabadban.

"Elkényelmesedünk, romlik szervezetünk alkalmazkodóképessége, ha télen csak a melegben tartózkodunk. Minél többet sétálunk, kirándulunk télen is a friss levegőn, annál inkább erősödik a szervezet ellenálló képessége, valamint fokozódik a tüdő légcseréje és felgyorsul a vérkeringés is. Nem a hidegtől lesz náthás valaki, hanem fontos, hogy rétegesen legyünk felöltözve, és a legalsó réteg legyen természetes anyagból, ami felszívja az esetleges izzadságot. Az izzadtságtól ugyanis lehűl a test felszíni hőmérséklete, azaz megcsapja az embert a hideg, ez pedig megfázáshoz vezethet" - mondja Páldy Anna.

 

Elhízáshoz vezet, hogy egyre kevesebbet vagyunk télen a szabadban

A legfrissebb kutatási eredmények szerint az, hogy a nyugati ember egyre kevesebbet tartózkodik télen a szabadban, valamint hogy a beltéri átlaghőmérséklet is folyamatosan emelkedik a fejlett világban, szintén hozzájárul ahhoz, hogy egyre többen küzdenek súlyproblémával. A hideg ugyanis segíti a zsírfelesleg kordában tartását, azáltal, hogy beindítja a zsírsejtek úgynevezett barna zsírszövetté alakulását.

"Korábban úgy tudtuk, hogy a barna zsírszövet a téli álmot alvó állatokra jellemző, és az embernél csak csecsemőkorban van jelen nagy mennyiségben. Ma már tudjuk, hogy a felnőttekben is megtalálható" - mondja dr. Halmy László belgyógyász, endokrinológus, a Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke.

 

Az újszülöttben nagy mennyiségben megtalálható barna zsírszövet feladata a test melegen tartása. A felnőtt szervezetben a barna zsírszövet már csak elszórtan található meg, ám még kis mennyiségben is akár 20 százalékkal képes felpörgetni a szervezet energiafelhasználását, azaz hőtermelését, és ezáltal az anyagcserét is.

 

"A barna zsírsejtek különlegessége, hogy rengeteg mitokondrium található bennük, ezek pedig a sejtek energiaközpontjai. Szimpatikus (serkentő) idegrendszeri hatásra hidegben a mitokondriumok hőt kezdenek termelni, ily módon a barna zsírszövet a kalóriaégetés révén melegen tartja a szervezetet" - mondja Halmy. Ez a folyamat azonban csak hidegben indul be; melegben a bevitt zsiradékok nagy energiájú vegyületekké alakulnak, amelyeket a szervezet elraktároz, és súlytöbblet alakul ki.

Mivel a fejlett világ lakóinak többsége ideje nagy részét télen is egy szűk tartományban ingadozó, komfortos hőmérsékleten tölti, kevesebb energiát éget, mint korábban. Ezt persze a bevitt táplálék mennyiségével lehetne korrigálni, de a legtöbb emberre nem jellemző, hogy pont télen fogná vissza kalóriabevitelét. Az eljövendő bőséges ünnepi étkezéseket ajánlott tehát mindenképpen hosszú sétákkal összekötni.

 

Így működik a szervezet hőszabályozó mechanizmusa

"A szervezet hőszabályozó rendszere úgy működik, mint bármely temperáló rendszer, amelyben a termosztátot beállítjuk egy adott hőfokra, és ha a környezet hőmérséklete ez alá esik, hőtermelő mechanizmusok indulnak be, ha pedig e fölött van, hőleadó folyamatok keletkeznek" - mondja dr. Miklós Zsuzsanna, a Semmelweis Egyetem Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani Intézetének kutatója. "Az emberi szervezetben megkülönböztetjük az úgynevezett maghőmérsékletet és a köpeny- vagy felszíni hőmérsékletet. A szív közelében mért, 37 Celsius-fok körüli maghőmérséklet állandó, a külső környezet hőmérséklete nem befolyásolja" - mondja a szakértő.

A maghőmérséklet a belső szervek, szövetek hőmérséklete, míg a köpenyhőmérséklet a bőr és a bőr alatti szövetek hőmérséklete. Ez a hőmérséklet hajnalban a legalacsonyabb - átlagosan 35,8 Celsius-fok -, és délután a legmagasabb (37, 5 Celsius-fok). A maghőmérséklet szabályozza a köpenyhőmérsékletet: ha lázas betegségben a maghőmérséklet felszökik, a szervezet hőleadással reagál. A hőleadás elsősorban sugárzással és párologtatással történik, a hősugárzás mértéke elsősorban a bőr hajszálerein átáramló vér mennyiségétől függ. Ha melegünk van, kipirulunk, a bőrön nagyobb mennyiségű vér áramlik át, így fokozódik a sugárzással leadott hőmennyiség. Végül hatékony a hőleadás verejtékezéssel is.

Ha a külső hőmérséklet alacsonyabb, mint a testhőmérséklet, az idegrendszer irányításával akaratlan izommozgásokba kezd testünk. A legtöbb hő a vázizmok remegésével képződik, ennek első lépéseként az izmok tónusa megfeszül, majd dideregni, vacogni kezdünk, bőrünk pedig libabőrössé válik. Hidegben összehúzódnak a bőr hajszálerei is, ezzel csökkentve a hősugárzást.

"Hidegben a szervezet termelhet hőt akaratlan izommozgások nélkül is, hő termelődik többek között az emésztés során. Ez az oka, hogy a nagyon hideg környezetben élők sok zsiradékot fogyasztanak: vajat tesznek a teába, vagy egy kanál zsírt a levesbe" - mondja dr. Halmy László belgyógyász, endokrinológus, a Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke.

(Forrás:Origo)